„Ebben a városban nincs tüdő!”

A címben idézett megállapítás egy Egyház utcai lakóé. Érdemes együttesen gondolkodni arról, hogy jogosan vagy nem. Nincs még messze az  idő, amikor Nyíregyháza arról volt híres, hogy szinte se szeri, se száma tereinek, amelyek szinte egymásba érnek, és a sétáló ember nagy gyönyörűségére behálózzák a várost. Évekig Sóstófürdőn laktam. Amikor beköltöztünk a városba, a legnagyobb bánatom az volt, hogy nem hallom többé hajnalban a madárcsicsergést. Ebben szerencsére tévedtem! És bár a belvárosban élek tizenegy éve, mégis minden reggel madárcsivitelésre ébredek, igaz, tíz percnyi sétára az Egyház utcától.

Aki madarakat szeretne csalogatni a kertjébe, pláne belvárosi lakása ablakába, vagy a természet lágy, hajnali zsibongására kívánna ébredni, annak olyan környezetet kell teremtenie, amiben azok meg fognak jelenni. Az ősi természeti törvény ugyanaz ma is, akár Nyíregyháza belvárosáról, akár más tájegységről beszélünk. Ha megfelelő a környezet, abban minden más élőlény is megfelelő módon fog megjelenni. Ha azok az egykori nagyra nőtt fák az Egyház utcáról mesélhetnének! Valószínűleg elmondanák a ma tervezőinek és építészeinek, és az elmúlt évek városvezetőinek okulására, hogy van élet egy vidéki nagyváros belvárosában is. Azaz, hogy volt élet!

Napok óta érlelődik bennem, hogy foglalkozzam-e egyáltalán a témával, és e közben naponta többször átszelem a poros, szél fújta, porral port vivő üres teret, ahol nemrég még a fák álltak a régi Nyíregyháza házainak töpörödött alakjával, azzal a bizonyos furcsa, de jellegzetes régi és új építészeti megoldások együtt hangulattal. Mivel laikus vagyok a témában, csak kérdezni tudok. Valóban nehéz odafigyelni egy belváros rekonstrukcióban az ökologikus szempontrendszerre? Valóban nincs környezetbarát és környezettudatos megoldás? A belváros átalakítása a kivitelezési fázisban van még, vagy netán van lehetőség a módosításra?

„A belvárosi terek integrált funkcióbővítő fejlesztése Nyíregyházán” című pályázati program három éve indult, de a mai napig elégedetlenséget és vitát vált ki a nyíregyházi lakosok körében. Negyven érdeklődő és többnyire az Egyház, Síp utca, Kálvin tér, Bercsényi utca átépítésében érdekelt lakó volt jelen az önkormányzat által szervezett lakossági fórumon, ahol a város vezetők: Dr. Kovács Ferenc polgármester, Kósa Tímea alpolgármester, Veress István főépítész, elmondták, hogy az ott élők érdekeinek feltérképezése már megkésett, hiszen az eredeti tervektől csak apróbb részelemekben lehet már eltérni, mivel a projekt a kivitelezés fázisában van. Ezzel együtt a polgármester felajánlotta a közös bejárás lehetőségét a lakóknak, és nem zárkózott el attól sem, hogy ésszerűsítenek a megvalósításban, ahol még lehet.  Rendkívül sok hozzászólás hangzott el, és nagyon sok, érvekkel jól megtámogatott kérés, illetve kérdés is. Csak ízelítőül néhány ebből.

„Jön nekem a tervező egy nadrággal!”, mondta Cservenyák Katalin újságírónő rögtön elsőként, ugyanis a kerékpárút és a járda közötti szintkülönbségnek köszönhetően kitörte aznap a bokáját. Úgy vélte, hogy ma, amikor a mozgáskorlátozottak igényeire odafigyelve épül meg szinte minden, képtelenség szintkülönbséget építeni oda is, ahová nem kell. Többen, még mindig a Szarvas utcához kötődve megkérdezték, miért nem körforgalmat építettek a közlekedési lámpás csomópont kialakítása helyett. Pár lépéssel odébb ott van a Skála Áruház, aminek az előző fórumon ismertetett tervezett külalakja változatlanul nyugtalanítja a város lakosait. Dr. Kovács Ferenc elmondta, hogy szeretnék jó irányba befolyásolni a dolgokat, ezért örömmel tájékoztatta a fórum résztvevőit, hogy a Skála tervét egyelőre levették a napirendről, mert a budapesti tervező és kivitelező, aki közbeszerzési pályázaton lett kiválasztva, réz helyett futatott alumínium megoldást javasolt, és ennek anyagát nem tudta egyelőre a város vezetőinek és a Tervtanácsnak bemutatni. A Skála Áruház felújításának kiviteleztetője egy magáncég, aki három-négy éve elkészült terv alapján dolgoztat, döntését csak véleményezni tudják, megváltoztatni nem. Veress István főépítész elmondta, hogy a Tervtanács ülései, minden hónap harmadig szerdáján nyilvánosak, és tervdokumentáció is megtekinthető a városházán, és arra biztatta a polgárokat, hogy éljenek a véleményalkotás lehetőségével. A fórumot levezető Móré Gusztáv ígéretet tett arra, hogy az ezután megépítendő kerékpárúton szintkülönbség helyett színkülönbséget tesznek a bicikli és a gyalogos közlekedés közötti felületen. Ezzel Kósa Tímea is egyetértett, és megígérte, hogy kiáll a módosítandó megoldás mellett. Valera Attila a Kerekes ház, Egyház utca 2. számú ház miatt érdekelt, és bár dicséretesnek nevezte, hogy a város egy nagy projektet elnyert, de véleménye szerint ez akkor sem ok arra, hogy pazaroljuk a pénzt. Szigetiné, az Egyház utca 7. szám alól a járda lejtésére, és veszélyes voltára hívta fel a figyelmet, ahol nemrég egy babakocsi majdnem kigurult az útra. Porról, bűzről, megsüllyedt, megrepedezett falakról, befeketedett ablakokról beszélt: „Hát ilyet! Gyorsforgalmi út közepén kerékpárút?” „Nem kapunk levegőt! Nincsenek fák, virágok…” Sok a kisgyerek, és nincs a belvárosban játszótér, pedig vannak olyan belső udvarok, ahol lehetne. Ez ügyben egy Síp utcai lakó is szót kért, jelezve, hogy négy hónapos kisbabájukat nem tudják hova levinni. Nagy Kálmánné az üzlettulajdonosok nevében elmondta, hogy tizenöt vállalkozás haldoklik a Szent Miklós téren, illetve az Egyház utcán. Amióta a fákat kivágták, olyan porfelhő van, amit a kétszer két sávos út csak még elviselhetetlenebbé tehet. Javasolja, bár a kivitelezés jelenlegi fázisában merőben feleslegesen, hogy az út középen legyen, a házak közelében pedig zöldfelületeket alakítsanak ki, vagy legalább konténerekbe növényeket rakjanak ki. Németh Balázs törzsgyökeres nyíregyházi lakosként , cégtulajdonosként a Mártírok tér 9. szám alatti irodaház sorsáért aggódott, és kevésnek találta a keskeny bejáró kialakítása miatti rakodófelületet. Ő is úgy vélte, hogy halálra vannak a felújítás miatt ítélve az ott lévő vállalkozások, és ráadásul ők ezt már két-három éve jelezték az önkormányzatnak. Egy tizenöt éve a Bercsényi utca 4. szám alatti lakos a lépcső miatti talajszint miatt fejezte ki aggodalmát, mert gyakran orrba vágják az ott közlekedő lakók az ajtóval egymást, mint mondta. Ő kerítést, vagy elkülönítő rácsot kért.  Volt, aki a kerékpárutat a Megyeháza előtt vitte volna inkább el, nem egy nagy forgalmú négysávos út mellett. Volt aki joggal felvetette, mitől város egy város? Hiszen nincs csapadékelvető, szennyvízcsatorna a Bethlen Gábor utcában, a Széchenyi utcán. Az Egyház utca Kálvin tér közötti területet elöntötte a szennyvíz, nemcsak a belvíz miatt, hanem azért is, mert visszafelé folyik a víz. „Mi is adófizető emberek vagyunk”, mondták az ott élők.  Volt aki a környezet esztétikai képéért emelte fel a hangját, a Görög katolikus templom, és a Zsinagóga közvetlen környezetében olyan bódé szerű építmények vannak, amelyek rontják a belváros képét. Kertész Gábor, az izraelita közösség képviselője, ötéves kora óta látja változni a terepet, most örül a Síp utcán megszűnő forgalomnak, a betonparkoló helyén kialakított zöldfelületnek, de azt szeretné, ha szép is lenne Zsinagóga környezete. A templomuk bal oldala változatlanul csúnya, bejárata előtt levélszekrény éktelenkedik, a bedőlt  kerítést ötven-hatvan nyugdíjas önerejéből csinálták meg, még mindig ott éktelenkedik a Síp utcán mellettük egy földbe süllyedt viskó, a templom bejáratát időnként illemhelynek használják. A zsidó közösség vezetője olyan világítótesteket javasol, amelyek kellemessé, élhetővé teszik a kialakítandó új zöldfelületet, teret. Volt, aki a buszmegálló kietlen, puszta és sivár kialakítása miatt szólt, mondván, „fel lehet ott forrni buszra várás közben”, de szóltak a különböző méretű kapubejárók, keskeny járdák, parkolási lehetőségek hiánya miatt is.

Voltak „visszamutogatások”, és természetesen születtek a lakossági fórumon - amin két képviselő, Dr. Adorján Gusztáv és Eszenyi András is részt vett - válaszok is. Dr. Kovács Ferenc elmondta, hogy minden ésszerű és még kivitelezhető javaslatot örömmel fogadnak. A pályázatot vissza nem adják, de nyilvánvaló hibákat sem csinálnak. Móré Gusztáv arról beszélt, hogy a kerékpárút még nincs készen, nem maradnak benne akadályok, és ahol lehet szintkülönbségek sem. A Szarvas utcai körforgalom kialakítása túl nagy területet vett volna el a kereszteződésből, ezért döntöttek a lámpás csomópont kialakítása mellett. Ugyancsak ő elmondta, hogy a Görög katolikus templom előtt a parkolás megváltozik, az úttal párhuzamosan lesz kialakítva. A parkolás miatt aggódóknak  megnyugtató az információ, ami szerint nem építenek luxusházat az Egyház és Síp utca között maradt területre, ellenben ott van lehetőség egy 150 garázsos mélygarázs megépítésének, ami fölött 160 közcélú parkolóhely is megmaradhatna, csak kivitelező vállalkozót kell rá találnia a városnak. Még három fát ki fognak vágni az Egyház utcán, mert gyökereivel sértheti az elkészült új utat, és egyébként is annyi közmű van a területen, hogy nincs is hova fát ültetni, viszont a két út között cserjékből álló zöldterületet terveznek. Gyenge vigasz ez a madárfüttyre vágyó városlakónak! Mint ahogy az a történet sem túl tetszetős, hogy negyven centiméterrel nagyobb lesz az Egyház utcai járda. Amire azonnal jött a lakossági javaslat, ne a betonjárdából legyen több, inkább legyen ez negyven centiméternyi csík az Egyház utcán végig sűrűn beültetett zöldfelületel, legyenek ott cserjék, bokrok, esetleg konténerekben virágok. A város főkertésze szerint ötvenszer négyszáz méteres az a terület, ami zöld lehet ennek a rekonstrukciónak köszönhetően, de játszótér kialakítására a forgalom miatt nem jó a terület, ellenben megnézik a megyei önkormányzat beleegyezne-e a Megyeháza udvarán kialakítható játszótér gondolatába.

Az Integrált Városfejlesztési Stratégia a város legnagyobb aktuális programja. A lakossági fórumon érintett fejlesztés gyakorlatilag a befejező stádiumában van, mégis azt gondolom, hogy érdemes az érdekeket ütköztetni, mert mutogathatunk hátra is, előre is, ezt a várost akkor is az ott lakók teszik élhetővé, lakhatóvá. Mivel belvárosi arculatról esett szó, megkérdezném: Ugye senki nem akarja, hogy az ott élők budapesti mintát követve kimeneküljenek a város szélekre, átadva helyüket irodaházak, munkahelyek jócskán ridegebb jelenlétének?

Dr. Rácz Éva