2012. január 1-től a mostani alkotmány helyébe a húsvét hétfőn aláírt Alaptörvény lép. Az új alaptörvényről, mind az elfogadásáról, mind a tartamáról sok-sok vita zajlott, és fog még zajlani a jövőben is. Egypár dolog a részletes szabályozások elfogadása után válik majd világossá, de az már egyértelmű, hogy az a civil érdekérvényesítés, melyre a lapunk hasábján hosszú idő óta hivatkozunk alapjaiban fog megváltozni.

Az alaptörvény értelmében megszűnik a kormány azon kötelessége, hogy a feladatának ellátása során együttműködjék az érdekelt civil, társadalmi szervezetekkel. Ez a kötelezettség eddig a kormány feladatkörének minden elemére kiterjed, az "érdekelt"-ség pedig azt jelenti, hogy "az adott ágazatban tevékenykedő". A kötelezettségnek része az is, hogy az együttműködés objektív, intézményi feltételeit a kormánynak kell megteremtenie. Erre szolgálnak egyebek között azok a bizottságok, ahova a civil szervezetek küldötteit meghívják.

Fontos még azt is tisztázni, hogy az alkotmányos előírásban (vagy az uniós jog hasonló tartalmú jogi aktusaiban) szereplő "kormány" kifejezés nem a miniszterek testületét jelenti. Hanem a végrehajtó hatalom valamennyi szintű intézményét, minden "hivatalt". Ma még számos jogszabály létezik hazánkban, amely - végső soron az alkotmányra visszamenően - biztosítja közügyekben a civil szervezeteknek a hivatali eljárásokban való részvételi jogát, a bíróságok előtti perkezdeményezési jogát. Az új alaptörvényre hivatkozva azonban ezek is szépen lassan megszűnhetnek, nem kell majd a kötelező egyezetési köröket lefutni

Persze aki olvasta a civil szervezetek, közösségek ügyeit láthatja, hogy sok esetben az egyeztetések eddig csak formálisak voltak, de mi lesz ha ezek is elmaradnak? És ne legyenek kétségeink, mindig lesz sürgős döntés, nemzetgazdasági érdek, üzleti titok amire hivatkozva még az alapvető információkhoz sem fogunk tudni hozzájutni egy-egy törvényalkotási vagy éppen beruházási folyamat kapcsán.

Priksz Gábor