„A koalíció meghozta a döntését. – Mindkét előterjesztés a munka elindítását és nem a lezárását jelenti – mondta a rendkívüli sajtótájékoztatón Csabai Lászlóné. A polgármester szerint azért volt szükség zárt ülésre, mert egyrészt azt remélték, hogy egy nagyon komoly vita alakul ki a közgyűlésen, másrészt nem akarták, hogy a külső érintett társaság a vitában sérüljön. Évek óta szeretne a város a Sóstón egy 4 csillagos szállodát építtetni. A gazdasági társaság jelentős, több mint 540 millió forintos támogatást nyert el a beruházáshoz, azonban a mai pénzügyi és gazdasági helyzetben a szállodaépítés finanszírozása nagyon nehézkes. – A bank tanácsa alapján a vállalkozó azzal a kéréssel fordult az önkormányzathoz, hogy az épület felépítése után vállaljon szerepet a szálloda finanszírozásában, s ezzel szerezzen tulajdonrészt benne, amit később – ha akar – értékesíteni tud – mondta a polgármester.”
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
BGy · http://babosi.blog.hu 2010.02.02. 13:54:23
bann 2010.02.02. 14:39:20
Zárt ülésen tárgyal a várovezető koalició egy a városgazdasági stratégiát - turizmus fejlesztés - érintő napirendet. Ez már önmagában is elképesztő.
Nyíregyháza idegenforgalmát a 70-es, 80-as években a sóstói szálláshelyek teljes kapacitás kihasználtsága jellemezte. Az Igrice Nyaralófalu és Camping, a Blaha Lujza sétány, a Szódaház utca és a Sóstó egyéb helyein lévő üdülők és szállodák, valamint a mintegy 2000 látogató fogadására kapacitált "zimmer frei"-ek telt házzal működtek a turista szezonban. Akkoriban a sóstói fürdők vendégforgalma 600 ezer látogató körül mozgott. Sóstón nyáron a jellemzően használt nyelv a lengyel és a szlovák volt.
A 90-es években a kínál-effektus nyomán némi visszaesés következett be, de még akkoriban is meghaladta a látogatók száma a félmilliót.
Hiába na, a sóstói gyógyvíznek és vendéglátásnak híre volt.
Az ezredfodulót követően napjainkra, annak ellenére, hogy megépült az élményfüdő sikerült a látogatószámot 300 ezer körülire letornázni. Ez a szám is csak az önkormányzat szolgáltatás vásárlása révén (tanulók, nyugdíjasok ingyenes kényszer fürdetésével) realizálódik.
Természetes dolog ezek után, hogy más fürdőhelyekkel ellentétben Sóstón nem tolonganak a szállodaláncok befektetési szándékkal.
Azok akik esetleg próbálkoztak is sajnos nem feleltek meg a városvezetés kényes izlésének és igényeinek.
Helyi építőipari, fuvarozó, festékgyártó cégek igéreteiben gondolják a megváltást, mely szerint ezek nívós, nagy szobaszámú szállodát, szállodákat építenek. Hát ez nem jön össze, annak ellenére sem, hogy nagyértékű ingatlanokat kótyavetyélnek el számukra.
Jó lenne végre a rögtönzések, spekulációk és lenyúlások helyett szakemberekre bízni a sóstói fejlesztési projekteket, a tervek kimunkálását, menedzselését, megvalósítását, hogy egyáltalán esélye legyen a sóstó újbóli felvirágoztatásának.
Szerintem a sóstói mézesmadzag újbóli húzgálása a választási évben a nyíregyháziak orra előtt nem lesz a választások megnyerésének többé záloga, mint volt az ciklusokon keresztül.
A zártosztályt végre fel kellene számolni és komolyan neki látni építkezésnek.