www.iranynyiregyhaza.hu/
azért szeretném ha azt a város pénzéből készült csodát is megnéznétek, már ha betölt.

A honlappal kapcsolatos szakmai észrevételekkel minden tekintetben egyetértek. Saját maga paródiája, és a legjobban az látszik rajta, hogy egy ilyen munka hogyan kél el a városunkban.
Pedig ez szerintem nem is pénz kérdése, ajánlom figyelmébe mindenkinek pl. Panyola honlapját. Gondolom abban egyet értünk, hogy Nyíregyházának jóval nagyobb lehetőségei vannak anyagi értelemben is, mégis fényévet ver rá a panyolai honlap.
A legnagyobb baj az, hogy most hiába sorolná fel valaki miket kellene változtatni a honlapon, azt szerintem ugyanazért nem értené meg akinek kellene, amiért ezt a munkát így meg lehetett csinálni. A helyi viszonyok ismeretében azért reménykedjünk benne nem fizették ki....

Nem tudom mi bajotok van a honlappal... A nyitóoldalon lévő gyümölcskosár például hűen reprezentálja Nyíregyháza döntéshozatalát (de akár az egész országét). A háttérben ott a sokféle gyümölcs, de az igazán látható helyeken a (vörös)izé piros almák vannak... Pedig akár össze is lehetett volna hozni egy normális honlapot is.

Éljenek a nyuszikák...

Amikor először láttam a honlapot, zavarba jöttem. Azt gondoltam, hogy egy igen kezdetleges próbaverziót látok, amit egy szárnypróbálgató, és mély zuhanórepülésben landoló önjelölt humorista készített elrettentő példa gyanánt. Akkor megfogadtam, ha több időm lesz, vagy túl jól érzem magam és sírni támad kedvem, mindenképpen visszalátogatok ide. De ez aztán a felejtés homályába merült mindaddig, amíg nem láttam iwiw üzenetként Fekacsnál a linket. Most megnéztem amit javasoltál a bájos Sabinéről, és kezdő tinikoromból rám köszöntött néhány emlék, amit röviden megosztok veletek. Leveleztem egykor egy fiúval, mert a Pajtás és Im idejében ez még nagylányos dolog volt, és egyszer küldött a fiú néhány semmitmondó levél után egy irományt, saját kezű rajzaival és a fotójával díszítve. A fotója a levél fejlécéhez volt ragasztva. Egy színes csiriviri rajz alatt pedig ez a szöveg állt: Én love téged, te is love engem?" Kb. 20 év telt el azóta, de az emléke mély nyomott hagyott, mert így ért véget a többre hivatott levelezésünk.
És hogy miért jutott most ez eszembe? Megnyitom a honlapot, Csabainé retusált igazolványképe mosolyog rám, és itt van Sabine, aki nagyon Love Ilona tanyát és a nyuszikákat is, és ki ne felejtsem a sorból a csiriviri mázolmányt a kép közepéről, ami gyümölcskosárnak álcázta magát.
Na, azt hiszem, a honlappal sem létesítek közelebbi kapcsolatot hűen a tinikori elveimhez, és az évek óta fejlődő esztétikai érzékemhez, ami hangosan üvölt itt a fülembe, hogy "Menekülj!!!"

Na de most komolyan, ha valaki ismeri a szakavatott stábot, akik ezt a khm...izé módfelett egyedi honlapot összehozták nyilván társadalmi munkában vagy csekély juttatásért, merthát az adófizetők pénzét csak megnéznék vezetőink, mibe fektetik, szóval ha valaki tudja az elérhetőséget, szóljon, mert érdeklődni szeretnék arról a pillanatról, amikor mindent elsöprő erővel jött a fenomenális ötlet a gyümölcskosárról, és a felnyíló spatulákról.
Javasolnám a kosár helyett a főtéri szökőkutat is feltüntetni, amelynek csápjaiból is felvillanhatnának a menüpontok...