Mostanság GYES-en lévő "unatkozó" kismamaként erőtveszek magamon és mint kötelességtudó nyíregyházi lakos elejétől végéig igyekszem elolvasni a Nyíregyházi Naplót, ami Megyei Jogú Városunk hivatalos szócsöve. Hirdetésekkel tarkított faliújság, mellyel a cél, hogy úgy érezzük, mindenről szóltak nekünk időben.

A november 20-adiki szám kissé megkésve, épp egy hónappal a megjelenés után került a kezembe, de fel sem tűnt, hiszen folyton ugyan arról szól minden cikk. Mi épül szépül a városban, vagyis mit rontanak, bontanak, nyomnak tele betonnal, melyik "bútort" kinek adták el, tolták arrébb a nagyszobában. Megkérdezik a városlakókat is, akik mindig ugyanazt mondják el, tehát azt érezheti a tisztelt olvasó: "Szinte szórol-szóra ez a véleményem, de jó, hogy valaki kimondta helyettem!" Csakhát tisztelt olvasó kimondjuk, leírjuk százan száz helyen - lám ez a blog sem szól másról -, mégis akár a falra hányt borsó. Senkit nem érdekel, mi a mi véleményünk a kereskedők gyarmatául koncnak vetett városunk rondításáról. Akár ha egy jó ötvenes háziasszony nagyszobája lenne városunk, úgy tologatják bútordarabként életterünk tartozékait egyik sarokból a másikba. Itt nem jó ez a sportpálya, tegyünk a helyére egy barkácsáuházat, jól nézne ki itt egy nagy vas szökőkút... Mintha fotelokat és fikuszokat tologatnának ide-oda, nem maradandó károkat okoznának egy város egyre halványuló képén. Ki tudja velük megértetni, hogy nekünk nem tetszik a TV tetején a csipke terítő és a libapásztort ábrázoló nipp, ha a polgármester és korosodó tanácsadói szerint ez most a trendi, akkor sem! Egy város képe tükrözi az ott élők ízlését, a város jellege az ott élők jellemének egy része. Így kellene lennie. De mi egy rossz, öreges ízlésű, modernkedő "család" nagyszobájában lakunk, ahol hiába ormótlan a kanapé, takarja el a fényt az ablak elé tolt kétajtós szekrény, most ez volt olcsó, azt ajándékba kaptuk, a rekamét meg az egyik szoba bérlője adta, mert fizetni nem tudott... A Nyíregyházi Napló a város vezetésének "lakberendezési" terveiről tájékoztat, mely ellen sokszor agyatlanul és információk ismerete nélkül ágál az ellenzék, amire simán rámondja az MSZP, hogy "pláza fóbia". Mi van itt bassza meg?! -kérdezi az egyébként békés természetű kismama. Nyíregyházi rajnapló? Őrsinapló? E kifejezések alakalmazása az ideológiai háttér mellőzésével is helytálló, hiszen a stílus maga is oly sértő, ahogyan megszólítják a városlakókat. Látványlift épül a Korzó falára. Örültök gyerekek? Tesco épül a debreceni útra. Örültök gyerekek? Felújítjuk a piaccsarnokot. Örültök gyerekek? Látjátok jót akar nektek az a sok néni, meg bácsi ott a városházán, amikor elad valamit, amit úgy szerettetek ahogy volt. Miért nem akartok neki örülni???

Aki azt mondja, hogy nem tetszik az új függöny, vagy a szpotlámpa, meg a bútorlapokból tákolt tárgyalóterem, annak meghallgatjuk a véleményét, mert mi  nektek akarunk jót. De aztán a Nyíregyházi Naplóban majd dádá lesz ország-világ előtt és szégyellhetitek magatokat, mert nektek semmi sem jó, kiteheti értetek a lelkét az ember!

Hát ezeken gondolkoztam én, kismama, 15 millió hitellel a nyakamon, belvárosi kertes családiházam konyhaablakából tekintve a két hónap alatt felhúzott 40 lakásos társasház rám meredő 31 ablakára. Benne volt a rendezési tervben, tudhattam volna előre, hogy épül szépül a belváros, minek költöztem ide, ha nem tetszik?