Sok lakossági fórumon jártunk már a város területrendezésével kapcsolatosan, a mostaninak pikantériája, hogy a régi vezetés által megkezdett ügyben az új városvezetés hallgatta meg az érintettek gondjait. A téma a már általunk is oly sokszor tárgyalt kis"kör"út volt, ezen belül a projekt által valamilyen formában érintett utcák lakóinak, üzlettulajdonosinak parkolási, rakodási kálváriája. Az elhangzottakból kiderült, hogy a fórumon megjelent mintegy 60 bolttulajdonos és lakó korábban petíciót nyújtott be a városnak parkolási gondjaik rendezésére, így ők most névreszóló meghívót kaptak a fórumra.  A város képviselői elmondták: szeretnék, ha a jövőben az lenne a szokásos ügymenet, hogy minden nagyobb horderejű ügy előtt pontról-pontra végigtárgyalják az érintettek igényeit, felvetéseit. Ez ennél az ügynél eddig elmaradt, így ők a megörökölt gondokra próbálnak megoldásokat keresni.

A lakossági fórumon Kovács Ferenc polgármester úr nem jelent meg, őt politikai tanácsadója képviselte. Mellette Halkóné dr Rudolf Éva alpolgármester asszony és Lipták Lajos az érintett körzet képviselője kiépviselték a város vezetését, jelen volt továbbá Szikszai Zoltán a parkolási üzletág vezetője és Hajzer Gábor a városfejlesztési osztály vezetője is. Jelen volt a Szrádaterv képviseletében az IVS akcióterületén zajló közlekedési változtatások tervezője, valamint az IVS korábbi projektfelelősei és Zolnai Gábor közlekedésmérnök, a városfejlesztési iroda munkatársa is.

A probléma oly régről eredeztethető, hogy néhány szóban a tervező és a projekt gazdái is felszólaltak. Ezekből megtudtuk, hogy azért lehetséges, hogy egy nyíregyházi fejlesztéhez fővárosi tervezőcéget bíznak meg, mert a városnak közbeszerzést kellett kiírnia, az ő áruk volt a legkedvezőbb. Így történhetett meg az, hogy az út pályaívét úgy tűzték ki, hogy az a fákba vezetett. Ezt módosítva azonban az ívet az út túloldalán kellett "korrigálni", így egy érintett lakó kapubejárója került felszámolásra.

A Sztrádaterv tervezőjétől megtudtuk, hogy a közlekedés tervezésekor mindenkor előnyt élvez a tömegközlekedés, minden ennek alárendelve kerül megtervzásre. Ez határozza meg a pálya ívát, szélességét, a buszhoz igazítanak lekanyarodó sávokat, lámpás kereszteződést és persze a buszmegállót. Elmondta azt is, hogy a lámpás kereszteződések védelme érdekében nincs mód a jelenlegi felállás megváltoztatására sem a kétirányúsítás, sem a parkolási gondok tekintetében, és a nappali és délutáni csúcsforgalom miatt a rakodás sem megoldható nappal, az érintett üzletek munatársai kezdjék el szervezni az éjszakai áruszállítást.

Képtelenség minden hozzászülást részletesen kifejteni, így a teljesség igénye nélkül következzen néhány olyan ügy, mely ennek a jól átgondolt projektnek hatása egyéni sorsokra.

- A Renomé Print papírbolt a leállósáv megszűnésével elveszítette rakodási területét, sőt a parkolóhelyeket is, így jól mérhetően visszaesett forgalma. Az így keletkezett anyagi nehézségeket tovább fokozza, hogy a munkálatok során használt, a munkaterületre vonatkozó megállni tilos tábla, úgynevezett mobil közlekedési tábla, így az áruszállítást végző fuvarosokat többször megbüntették.

- Az Eötvös utca, Nádor utca sarkán 1927 óta élelmiszerboltként működő üzlet előtt megszűnt minden parkolási lehetőség, így az üzlet eddig rakodási területként használt felülete is kerékpárúttá alakult. A bolt tulajdonosa elmondta: amellett, hogy 100 méterről, fizető övezetből kell árut pakolnia, a parkolóhelyek megszűnésével napi bruttó 21000 forintra esett vissza forgalma, melynek jelentős része dohányáru, (tehát további adó terheli, minimális a haszna rajta). Ha ez így megy tovább lehúzhatja a redőnyt.

- A már korábban említett pályaív módosítással lezárt kapubejáró tulajdonosa elmondta: érvényes építési engedélye van az adott bejáróra, ennek ellenére kötelezték, hogy a Luther tér felől közlekedjenek. Kérdés számára, hogy a Luther tér felől, a jelenleg csak az építkezés miatt meghagyott kapuk helyére felépítheti-e az oda tervezett garázsokat, vagy remény sincs arra, hogy aSzent István utca felől járhassanak be a jövőben. Ha így marad minden, újabb terveket kell készíttetnie, újabb engedélyeket kell kérnie és újabb illetéket kell fizetnie. Ki fizeti ezt meg neki? 

- A Luther téren álló ingatlan tulajdonosa elmondta. Ingatlanán hetedik éve van építési tilalom, melyet azért nem old fel a város, mert nem döntötte még el, merre folytatódik majd a kis"kör"út. Jelenlegi formájában az ingatlan lakhatatlan, kiadhatatlan, megvenni senki nem fogja, mert elképzelhető, hogy a város egyszer majd kisajátítja. Ezt azonban még nem döntötték el, így fizetni nem szándékoznak, a tulajdonos pedig információk hiányában nem akar költeni rá, de hozzá sem jut ingatlana értékéhez.

- A Kossuth Gimnázium igazgatónője elmondta, megdöbbenve tapasztalta, hogy intézményük előtt, egyik napról a másikra elkezdték eltávolítani a bokrokat, a rendezett előkertet, mondván, hogy ide buszmegálló épül. Kérdése, hogyan lehetséges olyan átgondolatlan és hibás döntést hozni, hogy alig pár méterrel egy ilyen intázmény bejárata elé tervezzenek egy forgalmas buszmegállót. Aggályos, hogy reggel és az órák végeztével 4-500 diák kezdi meg a be- és kiözönlést a kapun, ezt nehezíti majd a buszmegállóban álló tömeg. Kérdés továbbá, hogyan fogják az érettségiket lebonyolítani, ha a májusi melegben ablakot sem nyithatnak, hiszen adott esetben például egy nyelvérettségi során még a hanganyagot sem fogják hallani a diákok. (A Sztrádaterv képviselője elmondta, a VOLÁN kérte oda a megállót kimondottan a diákok fel- és leszállásamiatt.)

- A gyógyszertár dolgozói elmondták, hogy előttük is megszűnt a parkolási lehetőség, így a működésük is veszélybe került. A Sztrádaterv munkatársa jelezte, hogy működési engedélyt sem kaphattak volna, ha nincs megoldva a belső udvaron a parkolás. A gyógyszertár képviselője ezt cáfolta, jelezték a működési engedély kiváltásakor az érintett hatóságnak, hogy nincs belső udvari parkolásra lehetőség, amire jelezték, nem gond, csak legyen leállósáv az utcafronton.

Sokan jelezték, hogy a felsorolt gondok mellett az is szívenütötte őket, hogy nem tájékoztatták őket menet közben és a projekt előtt sem azokról a változtatásokról, melyek őket közvetlenül érintették, a munkálatok megkezdődtével kezdték tapasztalni azokat. /Az előttem ülő projektgazdák, Diczkó József és Plajos Zsuzsa Mária ennél a pontnál felháborodva jegyezték meg egymás között, hogy rengeteg lakossági fórumot tartottak az ügyben. A tervrajzokkal zörögve ugyan követték a felszólalók problémáit és láthatóan felháborodtak a szakszerűtlen javaslatokon, de sajnos a fórum során nem szólaltak fel, hogy segítsék szakmaiságukkal a jobb megértést./

A fórum során a Sztrádaterv munkatársa és a város jelenlegi vezetése is megállapította, hogy a beruházás során adminisztrációs hibák sorozata történt, mely azt eredményezte, hogy egy-egy, az akcióterüeten található szakaszra többeknek is van érvényes építési engedélye. Az ígéret szerint próbálnak megoldást találni mindenki problémájára, ha kell, egyénileg is.

A résztvevők szájából elhangzott többször is, hogy az egész problémát a Luther tér és a Gimnázium köz védettsége jelenti, tehát az, hogy nem folytatható ez a nagyratörő projekt. Az érintettek egy része úgy vélte, a védettség feloldásával, a "kör"út folytatásával minden probléma meg lenne oldva, suhanhatnának a kocsik valaki más háza előtt, valaki más háza helyén és a Szent István utca lehetne újra egy kis fás, ligetes ékszerdoboz, ahol ráadásul kényelmesen lehet parkolni.

Én, kedves olvasó, mint lelkes város- és favédő elszorult torokkal vettem az irányt haza a fórum után. A Szent István utcához érve a feltúrt járdán, a félkész kerékpárúton botladozva azon gondolkodtam, hogyan jöhet ki valakinek a száján, hogy ezt folytatni kell? Hány fát kell még kivágni, hogy elférjenek az autók, hány házat kell még lebontani, hogy elférjenek az utak, hány védett épületnek kell még tönkremennie, hogy "modern" legyen a város? Aggódni kezdtem a város egyik legszebb védett épületéért a Kossuth Gimnáziumért, az Evangélikus templomért, a Csillag utcáért, a Hatzel téri piacért, ezeken kezdődne meg a rombolás az építkezéssel, majd folytatódna a fokozatos pusztulás a gépjármű forgalommal. Ahogy ott bicikliztem a sötétben, végiggondoltam hogy civakodtak az autósok a parkolóhelyeken, meg az úton, meg ez az egész autózás olyan macera. Miközben ezen tűnődtem, végetért a kerékpárút, az "eldolgozatlan" térkő mellett gödörbe hajtottam, eltört a pedálom és leesett a lánc is.

Nincs hepiend.