A szabályozási terv szabja meg, hogy hogyan nézzen ki egy város: azaz hol lehet út, hol park, hol lehet kukoricát termelni, hova mit lehet építeni. Ez utóbbi esetben azt is megszabja, hogy milyen magas legyen egy épület vagy egy telek hány százaléka építhető be. Ez a szabályozási terv azonban nem egy kőbe vésett dokumentum, ahogy a város változik, ahogy felmerülnek lakossági, esetleg vállalkozó érdekek a megfelelő egyeztetési és engedélyezési folyamatokat követően lehet rajta módosítani. Tehát ezekről az aktuális módosításokról szeretnék egy pár gondolatot megosztani. Nem untatnám a kedves olvasókat az 58 beavatkozási pont felsorolásával. Csak egy érdekes momentumra szeretném a figyelmet felhívni. (közérthető próbálok lenni, ezért lehet hogy nem leszek teljesen szakszerű).
A módosítások nagy része művelésből való kivonást, a beépíthetőség mértékének növelését jelenti. Ennek talán leglátványosabb példája az Oros mellett tervezett módosítás, mely 50 hektár zöldterület helyett eredményez bevásárlóközpontot, parkolókat, üzleteket. Elképzelhető, hogy Nyíregyháza városának igen nagy szüksége van arra, hogy azon a területen Auchan áruház épüljön. Ez azonban egy másik cikk témája lehet, most térjünk vissza a szabályozási tervre. A területrendezési tervekről szóló törvény előírja, hogy egy-egy terv módosítása esetén a „zöld” - hivatalosan fogalmazva a biológia aktivitási index -, nem csökkenhet az adott városban. Azaz, ha valahol természeti területet, parkot, akár szántót (hiszen az mégsem beton) – szüntet meg a terv, akkor ugyanolyan mértékben növelni kell az adott városon belül a fenti index értékét. A város illetékesei természetesen betartják a törvényt. Ennek megfelelően a település keleti részén, Nagyszállás és Oros között elhelyezkedő hulladéklerakó mögött, egy közel 130 ha-os területen az általános mezőgazdasági terület gazdasági erdő kategóriába történő átsorolása javasolja. Ezzel a törvényi kötelezettség letudva, de arról csak álmodozni lehet, hogy valaha is lesz-e erdő a kijelölt területen. Hiszen a terv betartása elvileg kötelező, de míg egy beruházó alig várja, hogy feltörjön egy gyepet, és belekezdjen egy építkezésbe, addig egy erdő telepítése nem feltétlenül az első lépése lesz egy alulfinanszírozott önkormányzatnak. Arról nem is beszélve, ha éppen egy semmit sem sejtő magántulajdonos szembesül a „lehetőséggel”, hogy nem kukoricát kell vetnie, hanem makkot.
Egyébként, ha valamikor lesz is valami erdőszerűség a város szélen vajon ellensúlyozni lehet-e vele egy belvárosi zöld területet? Hát a törvény szerint igen.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
