nagyszoba

nyíregyházi közéleti blog

BEVEZETÉS

Háttér, az értékelés szempontjai

A Civil Fórum szervezetei közül többen, például az E-misszió Egyesület, figyelemmel követi a belváros rendezésének tervezési folyamatát. A velük zajlott folyamatos egyeztetésről beszámoltak és az egyes terv-variációk ismeretében, a Civil Fórum civil delegáltakkal kibővített Ügyvivői Testülete állásfoglalást készített. Az idő rövidsége miatt saját komplex tervekkel nem, csupán javaslatokkal, és a további tervezési folyamatra vonatkoztatott irányelvekkel állunk elő.

Javaslataink összeállításakor figyelembe vettük a beruházás a közlekedés egészére /beleértve a gyalogos és kerékpáros közlekedést is/, a város szerkezetére, a környezetre gyakorolt hatását, valamint az azzal járó beavatkozás mértékét és annak hatását a környék lakosaira, lakóépületeire és üzleteire. Mivel az általunk ismert tervek közül száz százalékig egyikkel sem tudunk egyetérteni, igyekeztünk olyan irányelveket megjelölni, melyek általánosan, a város területére vonatkozó beruházások tervezésekor minden esetben érvényesek.

Hangsúlyozzuk, hogy a belvárosba tervezett mélygarázzsal nem értünk egyet, valamint a jelenlegi állapotok ismeretében a megvalósíthatóságának szempontjából a kiskörutat is kétségesnek érezzük. A nyolcvanas években keletkezett igény, mely a kiskörút elvi tervezését beindította, ma már nem korszerű több szempontból sem. Az ingatlanárak, az autók száma és még sok tényező az, melyek a kiskörút korábbi verziójának megvalósítása ellen szólnak.

A belváros bővítésére, a sétáló övezet megnövelésére tett törekvésekkel egyetértünk, azonban elfogadhatatlan számunkra, hogy mindez a meglévő zöld területek rovására történjék. Úgy gondoljuk, hogy az Országzászló térre tervezett beruházás túl költséges, a 40%-os önerő, mely tudomásunk szerint a pályázati forrás mellé szükséges, túl magas összeg, mely hasznosabban is felhasználható, a város egészére kiterjedő beruházásokkal, utak javításával, kerékpárutak kialakításával. 

Összességében azt az irányelvet tartanánk követendőnek, mely arra sarkallja az egyébként autóval közlekedőket, hogy a belváros peremén tegyék le azt és használják a tömegközlekedést.

HELYZETELEMZÉS

Tömegközlekedés

Az az elv, hogy a növekvő autós forgalom igényeihez alakítsuk a város arculatát, közlekedésének egészét, alapjaiban nem támogatható részünkről. Azt látjuk, hogy városunk sorra elkövet minden olyan hibát, melyekből Európa nagyvárosai már okultak, és mely hibák kiküszöbölésekor milliárdos beruházások árán állítanak vissza olyan állapotokat, melyekkel mi jelenleg rendelkezünk (pl. nyílt, parkos beépítetlen terek, területek stb.) Nyugat-Európában már rájöttek arra, hogy a tömegközlekedést úgy kell rendszerében vizsgálni, hogy nem feledkezünk meg a gazdaságra gyakorolt hatásáról sem. Konkrétan, ha az ember az autójával áll a dugóban, akkor nem dolgozik. Azaz nem termel GDP-t. Tehát megéri az autóforgalom elől elzárni a belvárost (vagy magas behajtási díjak kiszabásával megközelíthetővé tenni, hogy csak az menjen autóval, akinek valóban nélkülözhetetlen), a lezárás szélén P+R parkolókat létesíteni és a tömegközlekedést fejleszteni.

Nálunk e helyett értetlenül és tétlenül nézik, hogy leépül a tömegközlekedés. Közvetlenül a világ majd’ összes közlekedési vállalata veszteséges. Haszna a gazdaság számára hajtott haszonnal mérhető. Ennek alapján, a tömegközlekedés megtérülését mérő mutatót úgy számítják, hogy például az állampolgár autóval A pontból B-be 50 perc alatt jutott el, busszal 20 perc alatt jut el, akkor a 30 percet szorozzák a bérrel. Ez az összeg már a tömegközlekedés által termelt haszon.

Városunk tömegközlekedésének hálózata magyarországi viszonylatban jónak mondható, sokak szerint a város lakói el vannak kényeztetve. Említést érdemel azonban, hogy a vonalhálózat nem alkalmazkodik kellőképpen a város megújult szerkezetéhez. A buszozó lakosság hátrányos helyzetűnek érezheti magát, hiszen az ő közlekedését kiszolgáló épületek, mint a buszvárók például nem védenek az időjárás viszontagságai ellen (nincs szélvédett belsőtér, nincs a buszok fölé nyúló tető, stb.). Szintén hátrányosak a közlekedés folyamatában, nem élveznek prioritást az autókkal szemben, nincsenek kialakított buszsávok és buszzsilipek. A kiskörút és a belváros rendezése nyomán kialakításra váró módosított úthálózatban sehol nem található buszsáv valamint buszzsilip. Azzal pedig, hogy a Dózsa György út felőli közlekedési artéria megszűnt, tovább romlott a helyzet. A tervek alapján a mélygarázs és az összes meglévő, vagy újonnan kialakított parkoló közelebb van a belvároshoz, mint a buszmegállók.

Kerékpáros közlekedés

Városunk kerékpárutjait jelentéktelen mennyiségük okán túlzó hálózatnak nevezni. Emellett a meglévő kerékpárutak állaga sem megfelelő, összehasonlíthatatlanul rosszabb, mint az autósok rendelkezésére álló útszakaszok. Míg külön engedéllyel behajthatnak autók a belváros szívébe a Kossuth térre, addig a kerékpárosok teljes tiltás alatt állnak. A belváros bővítésének nyomán, a díszburkolattal ellátott sétáló övezetben a jövőben sem közlekedhetnek kerékpárosok, míg ugyanitt a burkolat alatt hatalmas mélygarázs húzódik. Ez a szituáció szintén nem egyeztethető össze azokkal az elvekkel, melyeket támogatni tudunk, valamint amelyek Európa, vagy akár országunk több városában már követőkre talált.

Városkép

Nyíregyháza az ország más tájairól idelátogatók emlékében úgy él, mint szép mezőváros, melyben egymást érik a terek, a lombos fák. Az elmúlt hónapokban megvalósult beruházások során, a lakosság nemtetszése ellenére drasztikusan megváltozott városunk arculata. Eltűnt a Jókai tér eltűnt jó néhány fa, és egyre szaporodnak a magas, ablaktalan betonépületek, áruházak a város szívében, vagy közel ahhoz. Fontosnak tartjuk tehát, hogy hangot adjunk aggodalmunknak. Féltjük szeretett városunkat, szobrainkat, tereinket és csodálkozva látjuk, hogy az autók elvezetése és „raktározása” fontosabb lehet a város vezetésének számára, mint több száz éves emlékek, szobrok, fák és hagyományok.  Szeretnénk, ha a végleges verzió kiválasztásakor az lenne a legfontosabb szempontok egyike, hogyan tehetnek legkevesebb kárt mindabban, ami a lakóknak fontos, és amiről Nyíregyháza országszerte híres. Tudjuk, hogy fontos a városi forgalom ügye, de úgy gondoljuk, nem mindenek felett.

ÖSSZEFOGLALÁS

Az általunk támogatott verzió az, amelyben az Országzászló tér szinte érintetlen marad. Az a verzió, mely a zöld felületekben a legkevesebb kárt okozza, és amely a leginkább közelít a teljesen lezárt belváros elképzeléséhez. Az a verzió, melynek megvalósításával a forgalom csökken és az autósok, fokozatosan „leszoknak” a belvárosi autózásról, átállnak a körúton való közlekedésre. Az a verzió, melyben a tömegközlekedés hasonlóan előnyös pozíciót kap, mint az autósok.

Mindenképpen fontosnak tartjuk, hogy a tömegközlekedés néhány, belvárosi célforgalmat szolgáló buszjárata bemehessen a Kossuth térre, vagy legalábbis annak közelébe, valamint fontosnak tartjuk, hogy a kerékpárosok számára is jelöljenek ki, akár a többitől eltérő színű díszburkolattal kerékpárutat a sétáló övezetben. Mindkét intézkedés hozzájárul ahhoz, hogy ne néptelenedjen el a belváros, valamint, hogy minél kevesebben közlekedjenek autóval. Ha az alternatív közlekedés jobb, kényelmesebb pozícióban van az autós közlekedéssel szemben, az elősegíti az autóforgalom csökkenését. Így lesz élhetőbb városunk, így használják majd a városlakók újra a belvárost. Ha a sétáló övezetbe az autók nem, de a buszok bemehetnek, újra megnő az érdeklődés a tömegközlekedés iránt.

Az autóbuszok sávjának kialakítása a sétáló övezetben nem megoldhatatlan. Technikailag úgy képzelhető el, hogy többféle díszkőből optikai, esetleg szintbeli elválasztással (padkával) hozunk létre 2-3 sávot. A két szélső a gyalogosoké, a két középső a kerékpárosoké, a két belső a tömegközlekedésé és reggel 6 óra előtt és 22 óra után a célforgalomban közlekedő teherszállításé (boltok kiszolgálása). Esetleg csak optikai elválasztás is elég lehet, ha a sebességet 20 km/órára korlátozzuk. Erre jó példa az a svájci város, ahol a nagyvasút a város szívében kanyarog végig az emberek között.

A Civil Fórum Ügyvivői Testülete és a civil delegáltak tehát azt kérik a Tisztelt Képviselőktől, hogy a város tervezésekor ne pályázati lehetőségekhez, ne az autósok mindenek feletti igényeihez, hanem a város meglévő arculatához és a lakosság igényeihez próbáljanak igazodni, döntéseik meghozatalakor ez legyen a vezérelv. Kérjük, vonják le a következtetéseket a városban már lezajlott, vagy épp zajló beruházások hibáiból és törekedjenek arra, hogy mind kevesebb hasonló „baki” történjen városunkban. A tömegközlekedés és a kerékpárutak telepítésének kérdése kiemelt ügy legyen a jövőben, kapjon nagyobb hangsúlyt, mint néhány új parkolóhely.

Kérjük, folytassák az Országzászló Tér ügyének kapcsán beindult pozitív folyamatot, és a jövőben tájékoztassák részletesen, időben azokat, akiknek a város épül, Nyíregyháza lakosait.

Cselekedjenek értünk jót, jól!