A kiadási oldal részletes értékelésében elmondta, jobban szervezhető, olcsóbb oktatást kívánnak üzemeltetni, amit úgy akarnak elérni, hogy belvárosi iskolákhoz elővárosi tagiskolákat csatolnak. Azok az iskolák, amelyekben 2007 szeptemberében nem jön össze két párhuzamos osztályban 21-21 fő, ott nem indíthatnak a 2008-2009-es tanévben első osztályt. Itt jegyezte meg polgármesterasszony, hogy ezen átalakítás természetes következményeként szeptemberben csaknem száz pedagógust nyugdíjaznak, vagy bocsátanak el. Nem érti azonban a pedagógusok felháborodását, médiában való folyamatos negatív megnyilatkozásait.
„Számomra a szakmunkás és a pedagógus egyformán fontos, a két munka között nincs a szememben különbség. A gumigyári munkások tömeges elbocsátása után senki nem szaladt a médiának panaszkodni. Nem látom be miért felháborítóbb 100 pedagógus elbocsátása, mint ezer gumigyári szakmunkásé.”
Ezek után elmondta, szociálpolitikai téren „különösebb gondot nem lát”, a gáz ártámogatás adminisztrációja központilag történik, a közmunkaprogram kidolgozása, lebonyolítása folyamatos.
A város működtetésének költségeiről elmondta, könnyű arról beszélni, hogy takarékoskodni kell, de ez egyúttal azt is jelenti, hogy valakiknek a munkája megszűnik. A mérsékelt takarékosság lépésről lépésre halad és azt látják, hogy „bizony-bizony lehet pénzeket így megtakarítani”.
Zajlanak a Kiskörúttal kapcsolatos kisajátítások, de az idén kevesebb fejlesztés várható, mint a korábbi években. Csak oda költ a város, ahol az „energiatakarékosságot” fejlesztik. EU-s pénzekből folytatódik az akadálymentesítési-program, az óvodai, iskolai játszóterek felújítása és 2010-ig megkezdődik a Váci Mihály Műv. Központ felújítása is.
Folytatódik az EU-s pályázatok lebonyolítása: az Esélycentrum, a Nyírszőlősi Iskola, a Szivárvány Idősek Otthona (Sóstó), valamint a Vay Laktanya hasznosítása és egy egészségügyi diszpécserszolgálat kialakítása is. Mint mondta, ezeknél teljes a pályázati „lefedezettség”.
Folytatódik a hulladékgazdálkodási program, a szennyvíz-, játszótér-, járda-, óvoda-, környezetvédelmi-, útépítési-, ivóvíz program, és a Vásárhelyi-terv megvalósítása.
Úgy mellesleg említett néhány számot. Az idén 80 millió forint áll rendelkezésre oktatási, 18 millió ifjúsági, 22 millió idegenforgalmi marketing célfeladatokra, sport célfeladatok megvalósításakor pedig, szerény 339 millió forintból gazdálkodhatnak.
2007 és 2013 között fejlesztésre csak pályázati pénzekből lesz mód, de „harcolnak” azért, hogy megtörténjen végre a Kállói és Orosi út, valamint az Orosi és Pazonyi utak összekötése, és örömhír, hogy hamarosan elkészül a Kiskörút egészen a Szt. István útig.
A „Sóstó-csomagban” a Csabainé által „élmény-részként” definiált egység fejlesztésére fordítanak jelentős figyelmet és összegeket.
Aztán szinte családias hangvételű, minden szakmaiságot nélkülöző szakasz következett. Személyes hangvételű intermezzóban például szóba hozta a kórházat, és megemlítette, hogy a minap visszaemlékezett arra, amikor gyermekeit a világra hozta. „Na ez a kórház, már nem az a kórház – mondta - rengeteget fejlődött az óta.”
„Épp Bán Feriéktől jövök. - mondta – Megnéztem a korzó üzletház terveit, reméljük olyan szép lesz az épület, mint a terveken.”
Megemlítette, hogy a Regionális Operatív Program keretében lehetőség lesz arra, hogy a civilek is részt vállaljanak a teendőkből és megállapította, hogy összességében szép év elé nézünk, gazdagodni, szépülni fog a város, kérte, hogy tudjunk neki örülni. „Szakemberek szerint, -mondta - akkor vagyunk legszebbek, ha mosolygunk, mi pedig ugye szépek akarunk lenni, mosolyogjunk hát!”
Majd megköszönte a figyelmet és átadta a szót a kérdezőknek.
A kérdések és válaszok között említésre méltó, hogy a városvédők képviselője szóvá tette, mi az, hogy „remélik”, olyan lesz a Korzó, mint a terveken. Nem azért vannak a tervek, hogy az alapján építsék az építményt? Az aggódó urat megnyugtatta polgármesterasszony, az épület olyan lesz, mint a terveken: szép.
A Soltészné Pádár Ilona megjegyezte, miért nem lehet a Bujtosi –tónál található parkot meghagyni a fiataloknak, a zenének, szabadidős programoknak, miért adtak ki közvetlen közelébe építési engedélyeket. Polgármesterasszony így válaszolt:
„Hát sajnos azt elnéztük. Amikor megláttam azt az építkezést, szaladtam az építési osztályra, hogy megkérdezzem, ez hogyan lehetséges, mire azt válaszolták, hogy bizony- bizony azt a területrendezési tervet, amiben az az épület is benne volt, mi aláírtuk, elfogadtuk, úgyhogy nincs mit tenni. Az már úgy marad, de az, hogy ott néha felcsendül majd a muzsika, legyen a tulajdonos problémája.”
Mindezek után köszönt, majd távozott.
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
