nagyszoba

nyíregyházi közéleti blog

Ezek közül az egyik a civil szervezetek aktivitása. Nyíregyházán közel ezer civil szervezet létezik, ezek közül azonban alig száz működik, és vesz részt érdemben a helyi társadalom alakításában.

A szervezetek egy részének munkája kimerül abban, hogy pályázatok írásával megpróbálják fenntartani saját működésüket. Van egy pár közösség, mely a saját szakmai területén – hajléktalan ellátás, néptánc, ifjúságvédelem – igen hasznos munkát végez. A városban szinte minden témában találhatunk működő civil kezdeményezéseket. Igen előremutató módon a feladatok jelentős részét a civilek az önkormányzattól veszik át, feladatátvállalási szerződés keretében. Így valósul meg a gyermekvédelmi, a hajléktalan ellátási, és sok szociális és ifjúsági feladat a városban. A megfelelő szakmai színvonalat és költséghatékony működtetést jelentő szerződésekből csak szociális területen több mint 20 van a városban. Ezeknek a szerződéseknek az anyagi hátterét az állam normatív támogatása jelenti. Persze nem minden városi feladatra nyújt az állam támogatást, és nem minden feladat kötelező az önkormányzat számára. Ezeken a terülteken már jóval kevésbé együttműködő az önkormányzat, nincs komolyabb támogatás az állatvédelem, a szabadidő sport, vagy éppen a kultúra esetében. Persze ezekben az ügyekben is működnek a szervezetek, a rendszertelen pályázati támogatásokra, vagy éppen az igen csekély mértékű adományokra számítva.

Vannak témák, melyekben igen sikeres a civilek adománygyűjtése, erre példa az nyíregyházi Állatbarát Alapítvány, mely 15 millió forintot gyűjtött össze adó egyszázalékból. Ezzel az összeggel az egész országban az élvonalba tartozik, szükségük is van erre a támogatásra, mert az önkormányzat nem szívesen támogatja őket.

Az önkormányzat pénzügyi támogatási összességben nem jelentősek a városi harmadik szektor irányában. A városban a szervezetek –a KSH szerint – több mint 1,5 milliárd forintból gazdálkodnak, ebből 100 millió forint körüli összeg amit a város szerződésekkel, pályázatokkal az szektornak juttat. Van civil alap, is melynek az összege 7 millió forint, de ebből alig több mint 2 millió forint kerül pályázati alapon kiosztásra, a többi polgármester asszonynyak benyújtott egyedi kérelmek alapján. Ez utóbbit szerencsére a Közigazgatási Hivatal is nehezményezte, és ezért tavasszal rendelet született arról, hogy ezentúl, támogatás csak nyilvános pályázat keretében osztható a szervetek számára. Ez utóbbi rendelet annak is köszönhető, hogy vannak egyesületek, alapítványok, melyek a lakosságnak nyújtott szolgáltatásokon is túllépnek, és valós érdekvédelmi, érdekképviseleti munkát látnak el. 

Ez persze sok városról elmondható, de Nyíregyházán a civilek megtaláltak a viszonylag hatékony módját a helyi döntéseknek a befolyásolásra.  1999-ben civil fórumot alakítottak, melynek jelenleg 250 tagja van. Eleinte a teljesen súlytalan szerveződés, szép lassan egyre komolyabb eredményeket ért el. Mára intézményesültté vált a civilek részvétele a városi döntés előkészítésben. A szervezetek delegáltakat választanak, és ezeken keresztül részt vehetnek az önkormányzati bizottságok munkájában. Tévedés ne essék, az önkormányzati döntések ezt követően is követhetetlen politikai alkuk keretében születtek, de legalább a lehetőség megvan arra, hogy az ellenvélemény elhangozzék.

Sőt! Mivel a politikai alkuk, és a sumákolások legnagyobb ellensége a nyilvánosság több eredményt is sikerült elérni a média nyilvánosság felhasználására. Ehhez hozzájárul, hogy létezik helyi nyilvánosság. Meglepő módón igen sok sikeres ügy kirobbantása köszönhető a megyei napilapnak, mely egy valódi közéleti internetes levelezőlistát hozott létre. Ennek a fórumnak a vitái, a közel 100 ezres példányszámú napilap hasábjain nyomtatott formában is olvashatóak. A saját lappal, és saját helyi televízióval rendelkező polgármesteri hivatal meglepődve vehette észre, hogy a munkáját bíráló megjegyzések is megjelentek egy független média hasábjain. Így derültek ki olyan ügyek, melyek felrázták a helyi lakosságot. Tüntetések szerveződtek, aláírásgyűjtések zajlottak, egy-egy ügy, több ezer embert meg tudott mozgatni.

 Ha sikeres ügyet keresünk legjobb példa a belváros rekonstrukciója, melyre a város vezetése egy négy milliárdos pályázatot kíván benyújtani, csak a tervezés során nem kérdezték meg a város lakóinak véleményét. Miután a lakosság, a civilek megismerték a terveket – különösen azt a részt, hogy park helyén 2x2 sáv út, és mélygarázs épüljön – komoly ellenállási kezdődött. Eleinte a város újabb és újabb terveket készített, melyekkel egy-egy 80-100 éves fát meg lehetett volna menteni, de végül az egész beruházást levette a napirendről, sőt helyette olyan témát – piac korszerűsítése – vett bele a pályázatba, melyre évek óta vár a város lakossága.

Figyelembe vette a város a lakosság véleményét, új mobiltelefon átjátszó tornyok építésekor is. Ez persze egy olyan ügy, ami addig érdeki a lakosokat, amíg az ő „hátsó udvarukba” települne a beruházás, és esetleg az ingatlanuk értéke csökkenne. Talán pont ezért gyűlt össze több száz aláírás, melyre már tekintettel kellet lennie a városnak, mint engedélyező hatóságnak.   

Nem sikerült viszont elérni, hogy egy sportpálya helyén áruház épüljön, vagy hogy belváros egész szerkezetét megváltoztassa egy több ezer négyzetmétere pláza építése. Ebben a két ügyben az a hasonló, hogy a város minden erővel befektetőket toboroz, legyenek azok ipari, vagy kereskedelmi beruházások, és hogy a befektetők kegyeit elnyerjék, a közösségi igényeket a háttérbe szorítják. Főleg azoknál az eseteknél hajthatatlan a város, ahol jó pénzért a saját területét értékesítette. Ezeket az értékesítéseket természetesen komoly – a civilek számára követhetetlen – ígérgetések előzik meg. Ezeket az ígérteket pedig nemcsak a lakosság, hanem sok esetben a törvény ellenében is megpróbálja a város vezetése teljesíteni.  

Sok, óriási pénzeket mozgató beruházást nem sikerült megakadályozni, de az nyilvánvalóvá vált, hogy ma már oda kell figyelni a város vezetőségnek arra, hogy egy-egy tervének megvalósítását valós társadalmi egyeztetésnek kell megelőznie.